Szeretettel köszöntelek a -Magyarjaink közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
-Magyarjaink vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a -Magyarjaink közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
-Magyarjaink vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a -Magyarjaink közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
-Magyarjaink vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a -Magyarjaink közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
-Magyarjaink vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
|
Magyarország beavatkozása a Kaukázusban Dátum: 2012. szeptember 02. vasárnap, 13:31 Szerző: kongur |
||
 |
 |
|
Külpolitikai hangrobbanásnak lehetünk tanúi, Örményország megszakította
velünk a diplomáciai kapcsolatot, Jerevánban magyar zászlót égetnek.
Felvetődik a kérdés: Mi magyarok mit keresünk egy távolinak látszó
etnikai konfliktus epicentrumában, mi abban a szerepünk, és mit akartunk
elérni a kétes diplomáciai lépéssel?Az előzmények, és elemzés a kialakult helyzet kapcsán. A konfliktus oka: Örményország és Azerbajdzsán közötti jelenleg is zajló viszály Karabah miatt tört ki, amely terület 1813-ban perzsa fennhatóságot követően a cári birodalom része lett. 1917-ben a Kaukázuson túli Ügyek Szovjet Irodája Karabah és az Örmény Szovjetköztársaság egyesítését javasolta, tekintettel arra, hogy lakosságának 80% (keresztény vallású) örmény volt, ennek ellenére Sztálin döntésére a terület 1921. július 5-én a muzulmán vallású Azerbajdzsán fennhatósága alá került, majd autonóm területi státust kapott. Az örmények és az azerik között 60 évig elfojtott nemzeti, vallási indulat 1988 februárjában tört elő, amikor a karabahi parlament határozatban követelte a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsától az autonóm terület Örményországhoz való csatlakozásának engedélyezését. Válaszul Azerbajdzsánban, örmények tucatjait gyilkolták le, majd véres utcai tüntetések színhelye lett több azerbajdzsáni város. A mészárlás hírére tüntetések robbantak ki az örmény fővárosban, az 1 milló lakosú Jerevánban is, aminek következtében örmények és azeriek tízezrei kényszerültek elmenekülni lakóhelyükről. Miután 1989. december 1-jén az Örmény parlament deklarálta, hogy a terület az egységes Örmény Köztársaság része, Baku azonnal megszüntette Karabah autonóm státusát. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanács reagált, a háború kitörésének megakadályozása érdekében közvetlen irányítása alá vonta a területet, és 1990 januárjában rendkívüli állapotot hirdetett ki. Amikor (1991 augusztusában) megkezdődött a Szovjetunió széthullása, az örmények (1991. szeptember 2-án) kikiáltották a Hegyi-Karabah Köztársaságot. Kitört a háború Azerbajdzsán, és az Örményország által támogatott Karabah között, amely 20.000 emberéletet követelt, több százezren elmenekültek el lakhelyeikről. A háború 1994 májusában kötött fegyverszünetig tartott, amelynek nyomán Azerbajdzsán elvesztette az ellenőrzést a vitatott terület felett. Azóta Azerbajdzsán és Örményország között tárgyalások folynak a konfliktus békés rendezéséről, amely tárgyalásokat az Oroszországot, Franciaországot és az Egyesült Államokat tömörítő úgynevezett Minszki csoport közvetít, ennek ellenére mind két fél teljes erővel készül a háborúra. A fegyverkezési költségekben élen jár Azerbajdzsán, aki GDP arányához viszonyítva 2011-ben a világon a legtöbb pénzt költötte fegyverekre (6,2 %), 3,1 milliárd dollárt, kétszer annyit mint 2010-ben, e mellett további 1,36 milliárd dollárt szándékozik fektetni a hadiiparba. A GDP arányt tekintve a második legnagyobb fegyverkező Azerbajdzsán ellenfele, Örményország (4,1 %), de Jereván mindössze 387 millió dollárt tudott katonai célokra fordítani 2011-ben. A fegyverkezés a katonai megoldást vetíti előre. Ebbe a nagyon súlyos regionális válságba, és háborúra irányuló konfliktusba nyúlt bele szerencsétlenül Magyarország. Az üggyel kapcsolatban minden bizonnyal meg fog indulni egy párhuzamosan zajló kül és belpolitikai küzdelem, amely pro és kontra érvek sokaságával széles teret enged a konfrontációknak. Nézzük a külpolitikai álláspontot a tengeren túlról: Az Egyesült Államokban az örmény közösség befolyása nagyon erős. Az örmény érdekképviselet ereje a törökök (örmény genocídium) elleni több évtizedes, washingtoni küzdelmekben edződött. Az örmény lobbi jelenlegi legfontosabb célja a világ egyik legdinamikusabban fejlődő gazdaság, Azerbajdzsán elszigetelése, és a Hegyi-Karabah régió amerikai támogatásának biztosítása. Ugyanakkor Örményország Grúziával együtt olyan keresztény állam, (mélyen beékelődve iszlám területbe) amely potenciális szövetségese a nyugatnak, ezért állandó nyomás alatt van az őt körülvevő iszlám államok részéről. A nyugat viszont 2001 szeptember 11 óta jól láthatóan keleti írányú offenzívába van, ám az energia hordozók biztonságos piacra juttatása gazdasági létérdeke, és a régióban tevékenykedő, érdekköreikbe tartozó multinacionális cégek biztonságos működését is óvniuk kell. Meg kell említeni azt is, hogy mind Örményország, mind Azerbajdzsán Irán északi szomszédja, és mint tudjuk Irán igen veszéles politikai helyzetben van. Karabah a kaukázus puskaporos hordója, nem csoda, hogy minden érdekelt fé kiemelt figyelmet fordít az ottani eseményekre, hiszen egy esetleges háborús konfliktus a térség instabilitását, közvetve a világgazdaságra gyakorolt negatív hatást okohat. Egy háború ugyanis évekre visszavethetni annak a Nabucco csővezetéknek a tervezett munkálatait amely az EU kiemelt tervezett beruházása, amely összeköthetné az Iránból induló Tabriz–Erzurum csővezetéket és az azerbajdzsáni végpontú Dél-kaukázusi gázvezetéket. Ez utóbbi a Türkmenisztánt, Azerbajdzsánt és Kazahsztánt is összekapcsoló Transz-Kaszpi gázvezeték összeköttetését biztosítaná) A Nabucco tervek szerint évente 4,5-13 milliárd köbméter gázt szállítana, 2020-ra a tervek szerint a vezeték éves kapacitása elérné a 25,5-31 milliárd köbmétert és ebből 16 milliárd jutna Baumgartenbe, vagyis az európai elosztóközpontba. A beruházás célja Európa orosz energiafüggésének enyhítése, amit támogat az USA is. Egy kirobbanó konfliktust tehát az EU minden erejével igyekezne megakadályozni, ennek ellenére az EU tag Magyarország lépése okoz hatalmas felfordulást. A washingtoni örmény lobbi (vagy arra hivatkozó érdekcsoportok) most kormányzati szinten akar lépéseket kierőszakolni Magyarország ellen. Egy külpolitikai szakértő szerint három lépésre lehet számítani: Első lépésként hétfő reggel (Holnap 09. 03-án) az USA Külügyi Bizottságánál sürgetnek amerikai fellépést az ügyben, ezzel egy időben a képviselők választókörzetében az amerikai-örmény közösség követelni fogja Magyarország elítélését, egyúttal pedig megnövelik a képviselők kampányának anyagi támogatását, amire már a Safarov ügy előtt is több millió dollárt költöttek. Ennek következtében várható, hogy Washingtonban az elnökválasztási kampány kapcsán politikai síkra terelődik Safarov kiadatásának az ügye, ezt jelzi az, hogy Obama azonnal foglalkozott a kiadatási üggyel. Belpolitikailag is igen kényes a helyzet, mert a kiadatással erkölcsi kérdések is felvetődnek, és tudjuk hogy a magyar lakosság 2006 óta nehezen tűri ha megvezetik. Nézzük Magyarország eddigi kaukázusi diplomáciai tevékenységét: Magyarország az elmúlt években igen jelentős diplomáciai tevékenységet fejtett ki (eddig) a régióban, mivel kulturális tekintetben (is) három állam is közell állt hozzá. Örményország a történelmileg jelentős magyarországi kisebbsébe kapcsán, Azerbajdzsán a formálódó közös turáni, (szkíta, türk, hun) hagyományok miatt, Grúzia pedig elsősorban az Oszét-Jász rokonság kapcsán. Érdemes a jelenlegi konfliktus kapcsán áttekinteni az örmény-magyar, és az örmény-azeri kapcsolatokat. Örmény-Magyar kapcsolatok Az első komolyabb érintkezés a két nép között népvándorlás korára tehető, amikor a magyarok a Kaukázuson túli területeken a keresztény örmény államokat, is kapcsolatba kerültek, de erősen feltételezhető az is, hogy az örmények már a Kazár Kaganátusban felvették a kapcsolatot a magyarsággal. Erre utal a szavárd-magyarok eredete. A szavárdok a 9. század első felében Örményország területén telepedtek le, majd fokozatosan áttértek az örmény kereszténységre. (Bíborbanszületett Konstantin történeti munkájában említi, hogy az erre vonatkozó értesüléseit az udvarában követként jelen lévő magyar (türk) Torma és Bulcsú vezérektől szerezte.) A szavárdok a krónikák szerint a 9. század elején együtt harcoltak, és három szent vértanút is adtak a muzulmánok elleni harcukban: Szent István, a szevordik hercegét, akit Kon(t)nak neveztek, valamint két herceg testvérpárt, Szent Györgyöt és Szent Arweszt. A későbbi korokban, (elsősorban a 14. század folyamán) nagyszámú örmény telepedett meg Kelet-Európában, főleg Lengyelországban és Moldvában. A török hódoltság korában az örmények már komoly szerepet játszottak a kereskedelemben. Apafi Mihály fejedelem 1672-ben örményeket hívott be a szomszédos Moldvából, mert az örményekben látotta a lehetőséget, ellensúlyni az erős szász közösségek befolyását. Ennek eredménye képen mintegy 15 ezer örmény települt át Erdélybe. Az erdélyi örmények négy nagyobb településen telepedtek le, Csíkszépvízen, Gyergyószentmiklóson, Ebesfalván (Erzsébetváros) és Besztercén, majd Besztercéről Szamosújvárra telepedtek át a 18. század elején, amely az erdélyi és magyarországi örmények gazdasági és kulturális központjává vált. Az örmények a 18. században gyakorlatilag Erdély gazdasági vezető rétegévé nőtték ki magukat, s nagy szerepet játszottak Erdély polgárosodásában. Ugyan ebben az évszázadban Magyarországon is megjelentek az erdélyi örmények, s rövid időre komoly szerepet játszottak a tokaji borkereskedelemben. Fontos vonatkozása az örmény-magyar kapcsolatoknak: a nyomtatott örmény írás megszületése. Misztótfalusi Kis Miklós 1686-ban Amszterdamban az ott élő örmény kereskedőkolónia és egyházi vezetők megbízásából örmény betűket vésett az első nyomtatott örmény Bibliához. A 19. század közepére Erdélyben már alig akadt olyan örmény, aki jól beszélte volna anyanyelvét, fokozatosan elmagyarosodtak, megőrizve származásukat. 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején. A magyarságukat nyíltan vállaló örmények lélekszámukhoz képest igen nagy számban vettek részt a szabadságharcban: három tábornokot, Czecz Jánost, az aradi vértanú Kiss Ernőt és Lázár Vilmost, valamint több tucat főtisztet, tisztet adtak. Az I. világháborút lezáró békediktátumok után az erdélyi örmény leszármazottak nagy számban települtek át Magyarországra, főleg a fővárosba. A 1989-ben a bolsevista rendszer bukását követően megpezsdült az örmény kulturális élet. A hazai örménység többsége asszimilálódott, (a kunokhoz vagy jászokhoz hasonlóan) saját nyelvüket már nem beszélik, a magyart tekintik anyanyelvüknek. Az a néhány tucat örmény család, akik a XX. században kerültek el Örményországból, természetesen ápolják anyanyelvüket és szorosabb kapcsolatot tartanak fenn az „óhazával”. A 1989 után az örménység elsőként alakította meg a maga kisebbségi önkormányzatát. 1994-ben mintegy 32 000 (!) ember adott le voksot a kisebbségi önkormányzati választásokon az örményekre. Első lapjuk 1995 óta a kétnyelvű, kéthetente megjelenő Ararát. 1997-ben megnyílt az Örmény Kulturális és Információs Központ. Örmény származású magyarok: Agárdy Gábor (színművész), Csiky Gergely (író), Czetz János (1848/1849 szabadságharcban honvédtábornok), Dániel Ernő (a millenniumi ünnepségek szervezője, kereskedelmi miniszter) Hollósy Kornélia (opera-énekesnő, a Bánk bán ősbemutatóján Melindát énekli) Hollósy Simon (festőművész, a nagybányai festőiskola megalapítója) Jakabffy Ferenc építész (Szent István Bazilika) Kiss Ernő (honvéd altábornagy, aradi vértanú) Lázár Vilmos (honvéd ezredes, aradi vértanú), Szálasi Ferenc (Magyarország nemzetvezetője) Azeri-Magyar kapcsolatok Haszan Haszanov, Azerbajdzsán volt budapesti nagykövete több éves kutatómunka után könyvet írt "A közös azerbajdzsáni-magyar etnikai gyökerekről". Haszanov visszatér a 20. század elején használt urál-altáji nyelvcsalád kifejezéshez, amit korábban a turáni nyelvnek is neveztek. Az író szerint a turáni rokon népeket először a Szkíták fogták össze a Dél-Urál vidéken, majd onnan vándoroltak a Kaukázusba és Kelet-Európába is. Haszanov úgy tartja, hogy a Kárpát-medencébe a 10. századig, vagyis a magyar honalapításig folyamatos bevándorlás történt, így a címben szereplő közös etnikai gyökereket a szkítákon keresztül tartja lehetségesnek. A szerző öt "szinkron bevándorlási hullámot" azonosít be a Kárpát-medencébe: a kimmereket, a szkítákat, a hunokat, az avarokat, és végül a magyarokat. Haszanov utal Nailja Velihanli történész kutatásaira, aki az Azerbajdzsánban élő, elszakadt magyar törzsekkel, a szavárd magyarokkal foglalkozik, valamint utal azokra a helyi forrásokra, amelyben az szerepel, hogy a történeti Azerbajdzsán területén állt Ulu Madzsar és Kicsi Madzsar település. A kutató számos forrás sorol fel arra nézve, hogy a középkorban éltek még magyarok a mai Azerbajdzsán területén, sőt, máig vannak olyan földrajzi nevek (Madzsar-garaoglan, Madzsarli, Madzsar-jeri), amelyeket az azerbajdzsáni kutatók egyértelműen a magyarokhoz kötnek. Azt is egyértelműnek tartják, hogy a hun eredetű szabír, vagy a szavard a magyarok neve volt. Haszanov úgy tartja, hogy a hungár név egyértelműen a magyarok hun kapcsolatát bizonyítja, ahol a vezető törzs hasonló eredetű volt. Haszanov úgy tartja, hogy a hungár elnevezés is a hunok királyi ágára, vagyis az Attila-ágra utalt. Gazdasági jellemzők Azerbajdzsán gazdasága évi 10% feletti dinamikával növekszik. A világgazdasági válságot megelőző években a világ legmagasabb GDP növekedéseit produkálta (2005-26,4%, 2006-34,5%, 2007-25,0%, 2008-10,8%.). A fellendülés alapvetően annak köszönhető, hogy az 1994-es gazdasági nyitást követően kiaknázhatóvá váltak az elhanyagolt kőolajmezők. A költségvetési kiadások mértéke az elmúlt évtizedben 10 szeresére nőtt, ennek hatására a szegénységi szint alatt élők száma az elmúlt hét évben 49%-ról 13%-ra zsugorodott. Magyar-azeri gazdasági kapcsolatok A Kaukázuson-túli régió államai közül Magyarország külkereskedelmi forgalma a legdinamikusabban Azerbajdzsánnal fejlődik. 2010 januártól júliusig exportunk 41,6 M USD volt. A magyar kivitelvezető árucsoportjai gépek és berendezések, feldolgozott termékek, valamint élelmiszer, ital és dohány termékek. Importunk legnagyobb mértékben a feldolgozott szerves vegyi anyagok vásárlásából adódott, de a következő évtizedben jelentősen megugorhat, ha az általunk is szorgalmazott Nabucco illetve AGRI Projekt megvalósul és ily módon azeri energiaforrásokat tudunk vásárolni, beruházásokban tudunk részt venni. (talán ez az indoka az erkölcsileg megkérdőjelezhető diplomáciai lépésnek.) Tatár József Rendszerváltó Fórum refor.szerverland.com |
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
TEMPO HIREK